Terápiás módszerek

Munkám során alapvetően kognitív terápiás módszereket használok. Ha egy mondatba kellene összesűríteni a kognitív szemléletet, erre talán a legalkalmasabb az ókori filozófus, Epiktetosz megfogalmazása lenne: „Az embereket nem maguk a dolgok zavarják, hanem a szemléletük, ahogy a dolgokat nézik”.

A kognitív terápia alapfeltevése, hogy egy adott helyzetre adott érzelmi reakcióinkat  nem maga a helyzet határozza meg, hanem az a jelentés, amelyet a helyzetnek tulajdonítunk. Ugyanazt az eseményt a különböző emberek máshogy értelmezik. Magukat a tényeket legtöbbször nem tudjuk megváltoztatni, de a tényekkel kapcsolatos vélekedéseinket, gondolatainkat igen, ennek következtében pedig a velük kapcsolatos érzéseink is változni fognak, hiszen a negatív érzésekért a negatív gondolatok a felelősek.

Természetesen nem arról van szó, hogy a negatív gondolatokat pozitívakra cseréljük, a folyamat ennél jóval bonyolultabb. Negatív automatikus gondolatokat, gondolati torzításokat, diszfunkcionális attitűdöket kell átdolgoznunk, melynek folytán a korábban szenvedést okozó helyzet, probléma kezelhetővé válik. Kognitív terápiás módszerekkel rövid idő alatt (10-20 alkalom) érzékelhető, maradandó pozitív változásokat lehet elérni olyan problémák esetén is, mint a depresszió vagy a szorongásos zavarok.

Ezeket a módszereket általában konkrét, körülhatárolható problémák esetén alkalmazzák (pánik, fóbiák, kényszerek). Kissé leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy ezek a módszerek megpróbálják egyfelől az egyént érő inger észlelését módosítani (például kevésbé értékelje veszélyesnek a szituációt), másfelől céljuk az adott helyzetben tanúsított viselkedés megváltoztatása (például pánikreakciók intenzitásának mérséklése). A klasszikus és az operáns kondicionálás elvei alapján működnek.

Célja a testi, lelki, szellemi harmónia megteremtése. Megtanulható, gyakorlással a készség szintjére fejleszthető módszer, melynek segítségével bárki befolyásolni tudja saját testi működéseit (légzés, izmok feszülése, stb.) Leginkább a következő problémák esetén hatásos:
– pánik, stressz,
– szorongásos zavarok,
– alvászavarok,
– depressziós tünetek,
– pszichoszomatikus betegségek.
A módszer elsajátítása hatásos akár önmagában is, leggyakrabban azonban egy hosszabb kezelés részeként alkalmazzák.

Carl Rogers elméletének kiindulópontja, hogy legbelül minden ember jó. Minden emberben benne rejlik a növekedés, a kiteljesedés lehetősége, mint a magban a kifejlett növény. Az optimális fejlődés érdekében a gyermeknek arra van szüksége, hogy feltétel nélküli pozitív elfogadásban részesüljön. Ilyen feltételek mellett képes lesz arra, hogy kibontakoztassa a benne rejlő képességeket, hogy fejlessze és megvalósítsa önmagát.

A problémákat mindig az okozza, ha a növekedés, az önkiteljesedés valami miatt megakad. Ha az akadályokat elhárítjuk, a növekedés ismét elindul.

Ehhez biztosít optimális feltételeket a rogersi terápiás tér. Fontos elemei a feltétel nélküli elfogadás, az empátia, a kongruencia. Ez utóbbi lényegében azt jelenti, hogy az ember összhangban van önmagával, hiteles.

A sémák olyan mélyen gyökerező, tartósan fennmaradó érzelmi és gondolati konstruktumok, melyek jelentős hatást gyakorolnak viselkedésünkre, kapcsolatainkra, egy-egy adott új helyzet értelmezésére, ennek folytán az ezzel kapcsolatos gondolatainkra, érzéseinkre. A sémák gyermek- vagy serdülőkorban alakulnak ki élményeink, a szülők bánásmódja és a környezeti hatások következtében. Egész életen finomodnak, és általában nem tudatosak. Mindenkinek vannak sémái, ez elkerülhetetlen. Vannak azonban olyan emberek, akiknél ezek a sémák túlontúl erősek, ezért önsorsrontó módon befolyásolják az objektív valóság észlelését.
A sématerápia segítségével felismerhetjük, és meg is változtathatjuk az életünket uraló sémákat, hogy harmonikusabb, boldogabb életet éljünk.