A DSM-IV felosztása alapján a paranoid, a skizoid és a skizotip személyiség tartozik ebbe a kategóriába. Valamennyiükre jellemző a szociális visszahúzódás, az elmagányosodás, és az ebből következő furcsa viselkedés. A szakemberek egy része ezeket a skizofrénia enyhébb variánsainak tekinti, e tekintetben azonban nincs egyetértés. Paranoid személyiségzavar: Szinte mindenre kiterjedő gyanakvás, […]
Shape magazin – Nézd meg az anyját… Anya és lánya kapcsolatáról
Shape magazin – Nézd meg az anyját… Anya és lánya kapcsolatáról (A cikk a képre kattintva jelenik meg)
Kognitív torzítások
A kognitív terápia egyik alapfeltevése (némileg leegyszerűsítve), hogy egy adott helyzet értelmezése meghatározza az azzal kapcsolatos érzelmeket. Ezért lehet hatékony segítség az, amikor arra buzdítunk valakit, hogy próbálja meg a dolgokat más oldalról, más megvilágításban is megvizsgálni. Ezt a gondolkodási rugalmasságot gátolják azok a logikai hibának, vagy kognitív torzításoknak nevezett, […]
Jutalomfalat
„Ügyes vagy, jól csináltad”, mondja a gazdi, megsimogatja kedvence fejét, majd egy kivételesen finom falattal nyomatékosítja az elhangzott mondatot. Ezáltal megerősödnek azok az idegrendszeri kapcsolatok, melyek révén az elvárt, és jutalmazott viselkedés a jövőben gyakoribbá válik. Számos híres állatkísérlet (és persze a mindennapi tapasztalat) támasztja ezt alá. Nincs ez másként […]
Az énkép
Nincs a pszichológiának olyan területe, legyen szó szociálpszichológiáról, fejlődéslélektanról, személyiség-lélektanról, amely ne foglalkozna kitüntetett módon az énnel. Az énnel kapcsolatos kifejezések definiciója távolról sem egységes, eltérés tapasztalható olykor még a legnevesebb szerzők meghatározásai között is. Elsőként a XIX. század végén Henry James különböztette meg az én két oldalát: a létező, […]
Életünk és a stressz
A pszichológiát hosszú ideig úgy kezelték, mint ami az orvoslástól, a gyógyítás tudományától távol áll, attól idegen. A testre és a lélekre mint egymástól elkülönülő fogalmakra tekintettek. A múlt század utolsó harmadában azonban mind több betegségről derült ki, hogy lélektani okai is lehetnek, illetve a nem megfelelő pszichés állapot a […]
Depresszió
Depresszió alatt a köznyelv szomorú, lehangolt állapotot, rosszkedvet ért, azonban a depresszió, mint betegség, ennél jóval több. A mindennapi élet természetes része az időnkénti nyomottabb hangulat, azonban a klinikai értelemben vett depresszió komoly pszichés gyötrelmekkel jár, és kezelés nélkül az esetek többségében súlyosabbá válik. Az ebben szenvedő ember gyakran a […]
Depresszió szülés után
A fiatal anyák gyermekük születése után szinte kivétel nélkül átélnek bizonyos fokú lehangoltságot. Ennek számos oka van. Összefüggésbe hozható az ilyenkor bekövetkező hormonális változásokkal, hiszen például csupán az ösztrogénszint, ami a várandósság végén a normális érték sokszorosa, a szülést követően ennek töredékére csökken. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról sem (különösen […]
A nonverbális kommunikáció
A nonverbális, vagyis szavak nélküli kommunikáció révén az emberek állandó kölcsönös kapcsolatban állnak egymással, akár akarják, akár nem. Ez a fajta információ-átadás folyamatosan működik, tudattalanul is felhasználjuk jelzéseit. Ha megkérdezzük „az utca emberét”, többnyire a szavaknak tulajdonít nagyobb szerepet a kommunikációban, pedig egyes felmérések szerint ez az arány mindössze 7%. […]