Pánik

Pánikbetegségek kezelése

 

Mi a pánikroham?

Fontos, hogy megkülönböztessük egymástól a pánikzavart és magát a pánikrohamot. Az utóbbi kritériuma az intenzív félelem és diszkomfort érzés jól elkülöníthető időszaka, mely hirtelen alakul ki, és legnagyobb intenzitását 10 perc alatt éri el. Legjellemzőbb tünetei: szapora vagy heves szívverés, verejtékezés, remegés, fulladás, légszomj érzése, gombóc érzése a torokban, mellkasi fájdalom, hányinger vagy egyéb hasi panaszok, szédülés, ájulás, olyan érzés, mintha elvált volna saját testétől, a realitás elvesztésének érzése, félelem a megőrüléstől, az önkontroll elveszítésétől, halálfélelem, zsibbadás, bizsergés, érzéketlenség, kipirulás, felhevülés vagy hidegrázás.

Mi a pánikzavar (pánikbetegség)?

Pánikzavarról akkor beszélünk, ha a rohamok váratlanul, visszatérő jelleggel alakulnak ki, és legalább az egyik után elkülöníthető egy minimum egy hónapos időszak, melyet az újabb rohamoktól és azok következményeitől való tartós aggodalom, és az ennek kapcsán kialakuló jelentős magatartásváltozás jellemez.

Az első roham fellépésekor a legtöbben valamilyen fizikai betegségre gondolnak, hiszen a tünetek gyakran emlékeztetnek különböző szívbetegségekkel társuló testi jelekre, de akár a pajzsmirigy egyes megbetegedései is okozhatnak hasonló problémákat. Nagyon fontos, hogy mielőtt pszichés háttérre gyanakodnánk, ki kell zárni a testi betegség lehetőségét, ezért elsődlegesen ezt kell kivizsgálni. Negatív eredmény esetén lehet és kell lelki okokat keresni.

A pánikbetegség kezelésének lehetséges módjai

A pánikrohamok gyógyszeres kezelése során általában valamilyen antidepresszánst és szorongásoldót adnak.

A gyógyszermentes terápiák közül a kognitív viselkedésterápia bizonyult a leghatékonyabbnak. Ennek során a pánikbeteget „megtanítják” arra, hogy testi tüneteit reálisan értelmezze, elsajátít számos olyan technikát (például relaxáció, légzéstréning), melyek önmagukban is alkalmasak a fellépő szorongás tüneteinek enyhítésére. Végül: a pánikroham kialakulása szempontjából jelentős ingerekkel, helyzetekkel fokozatosan szembesítik. Az elsajátított technikák birtokában a beteg megtapasztalja, hogy ezeket „túl lehet élni”, és képessé válik arra, hogy a kialakuló pánikrohamot még korai stádiumban leállítsa.

Jelenlegi ismereteink szerint a leginkább hatékony a gyógyszeres kezelés és a kognitív terápia együttes alkalmazása, melynek során a gyógyszerek mennyisége fokozatosan csökken, majd általában el is hagyható.