Az énkép

No Comments Blog

Nincs a pszichológiának olyan területe, legyen szó szociálpszichológiáról, fejlődéslélektanról, személyiség-lélektanról, amely ne foglalkozna kitüntetett módon az énnel. Az énnel kapcsolatos kifejezések definiciója távolról sem egységes, eltérés tapasztalható olykor még a legnevesebb szerzők meghatározásai között is. Elsőként a XIX. század végén Henry James különböztette meg az én két oldalát: a létező, […]

Életünk és a stressz

No Comments Blog

A pszichológiát hosszú ideig úgy kezelték, mint ami az orvoslástól, a gyógyítás tudományától távol áll, attól idegen. A testre és a lélekre mint egymástól elkülönülő fogalmakra tekintettek. A múlt század utolsó harmadában azonban mind több betegségről derült ki, hogy lélektani okai is lehetnek, illetve a nem megfelelő pszichés állapot a […]

Depresszió

No Comments Blog

Depresszió alatt a köznyelv szomorú, lehangolt állapotot, rosszkedvet ért, azonban a depresszió, mint betegség, ennél jóval több. A mindennapi élet természetes része az időnkénti nyomottabb hangulat, azonban a klinikai értelemben vett depresszió komoly pszichés gyötrelmekkel jár, és kezelés nélkül az esetek többségében súlyosabbá válik. Az ebben szenvedő ember gyakran a […]

Ép testben ép lélek, vagy ép lélekben ép test?

No Comments Blog

Gondolatok a stressz okozta fizikai betegségekről Sokan gondolják úgy, hogy a fizikai megbetegedéseknek kevés közük van a pszichés egészséghez, legfeljebb annyi, hogy ha valaki beteg és fájdalmakat él át, akkor érthető módon rosszabb a kedve, esetleg ingerlékenyebb, vagy aggódik a gyógyulása miatt. Akadnak azonban olyan vélemények is, hogy a baleseteket […]

Evészavarok

No Comments Blog

Az evészavarok története feltehetőleg egyidős az emberiséggel. A két „klasszikusnak” számító evészavar, az anorexia nervosa (AN) és a bulimia nervosa (BN) leírását már ókori források is említik. Maguk a nevek is görög eredetűek: az an-orexis az étvágy hiányát jelenti, a bulimia pedig a büosz (ökör) és limosz (étvágy) szavak összetételéből […]

„Szorongásos” személyiségzavarok

No Comments Blog

A személyiségzavarok e csoportjába az elkerülő, a dependens és  kényszeres személyiség sorolható. Ezekre az emberekre leginkább a félénkség, a szorongás jellemző, ennek mértéke gyakran eléri azt a szintet, mely kimeríti a klinikailag is diagnosztizálható szorongásos zavar, esetleg depresszió kritériumait. Ez utóbbiak kezelése viszonylag gyors és sikeres. Elkerülő személyiségzavar: A probléma […]

A személyiségzavarokról általában

No Comments Blog

Az összefoglaló alapvetően Ronald J. Comer A lélek betegségei (Osiris, 2005) című műve alapján készült, a benne hivatkozott szerzőket külön nem említve. Minden embernek vannak személyiségvonásai. Ezek részben genetikai adottságaink révén meghatározottak, részben pedig a fejlődés során, egy-egy adott helyzetre adott, megtanult válaszainkból, mintáinkból következnek. Maga a személyiség az élet […]

„Különc” személyiségzavarok

No Comments Blog

A DSM-IV felosztása alapján a paranoid, a skizoid és a skizotip személyiség tartozik ebbe a kategóriába. Valamennyiükre jellemző a szociális visszahúzódás, az elmagányosodás, és az ebből következő furcsa viselkedés. A szakemberek egy része ezeket a skizofrénia enyhébb variánsainak tekinti, e tekintetben azonban nincs egyetértés. Paranoid személyiségzavar: Szinte mindenre kiterjedő gyanakvás, […]

Mi a pánikroham?

No Comments Blog

Fontos, hogy megkülönböztessük egymástól a pánikzavart és magát a pánikrohamot. Az utóbbi kritériuma az intenzív félelem és diszkomfort érzés jól elkülöníthető időszaka, mely hirtelen alakul ki, és legnagyobb intenzitását 10 perc alatt éri el. Tünetei a következők lehetnek: szapora vagy heves szívverés, verejtékezés, remegés, fulladás, légszomj érzése, gombóc érzése a […]

A nonverbális kommunikáció

No Comments Blog

A nonverbális, vagyis szavak nélküli kommunikáció révén az emberek állandó kölcsönös kapcsolatban állnak egymással, akár akarják, akár nem. Ez a fajta információ-átadás folyamatosan működik, tudattalanul is felhasználjuk jelzéseit. Ha megkérdezzük „az utca emberét”, többnyire a szavaknak tulajdonít nagyobb szerepet a kommunikációban, pedig egyes felmérések szerint ez az arány mindössze 7%. […]